Barkóczi Priscilla a nevem. 2005-ben adtam át az életem Krisztusnak. Korábban is tudtam Jézusról, gyerekkoromban jártam gyülekezetbe. Megérintette a szívemet, ám a tinédzser kor és az azt követő fiatal felnőtt időszak teljesen más irányba vitt el. Elég korán, 7 éves koromban elveszítettem az édesapámat, ami egész ezt követő életemben meghatározta a fiúkhoz, majd férfiakhoz való viszonyomat. Látszólag boldog voltam, de belül nagyon magányos, nyughatatlan és árva. Akkor még nem tudtam, hogy valójában az igazságot keresem, aki egy személy: Jézus Krisztus. Hamar mentem férjhez és lettem kétgyermekes anyuka, azt gondoltam most már minden sínre került, de a házasságunk nagyon hamar veszélybe került és elváltunk. Ezt a kudarcot nem csak magunknak tudtam be, csalódtam mindenben és mindenkiben. Egy szószerinti ámokfutásba kezdtem, teljes kontroll nélkül. Belevetettem magam a világ kínálta mámorba, amennyire csak tőlem telt, és amennyit még éppen túléltem – utólag már tudom, csakis Isten kegyelméből. Ekkora már annyi bűn és szégyen nyomta a szívem, hogy még inkább menekültem, minden addiginál intenzívebb önpusztításba kezdve. Ez idő tájt már mindennap gondoltam Istenre és reméltem, hogy megszabadít ebből a zsákutcából. Várakoztam arra, hogy személyesen Ő szólítson meg engem. Aztán egy őszi borongós napon megtette. Ez az Isten élmény gyökeresen megváltoztatta az életemet. Azt a pillanatot sosem fogom elfelejteni, a kegyelme kiáradt rám és lemosta minden szennyemet, megmentő szeretetével eltörölt minden vádat ellenem és megszabadított. Tudtam, hogy nem sokon múlt az életem, mert pályázott rám az ellenség, de Jézus nem engedte és Ő maga jött el értem. Hiszem, hogy emlékezett arra a kislányra, aki egyszer már igent mondott Neki.
Egy óriási fordulat következett az életemben, ami azóta is tart. Kaptam Istentől egy igazi társat, akivel együtt szolgálhatok, egymásnak segítőtársai, őrzői vagyunk. A gyülekezethez Isten egyértelmű vezetésével köteleződtünk el 8 évvel ezelőtt, majd családommal együtt Verőcére is költöztünk.
4 évvel ezelőtt egy úttörő szolgálat kezdett kibontakozni Verőcén, ami a férjemmel egy korábban kapott közös prófécia megvalósulása volt. 2016 februárjában közösen elindítottuk a Dunakanyar első keresztény fitnesz klubját, amit a mai napig a gyülekezetünk működtet. Csodaként éltük meg, ahogy egy pillantás alatt nyíltak a kapuk a klub elindulásakor és azóta rengeteg helyi és környékbeli embernek mutathattuk be hitünket, Megváltónkat. A sport pedig nagyszerű egészségmegőrző hatása mellett kiváló missziós eszköznek bizonyult.
Időközben tanulmányokba kezdtem a Baptista Teológiai Akadémián, ahol 2020-ban okleveles teológusként és lelkigondozóként végeztem. Tanulmányaimmal, megszerzett ismereteimmel és tapasztalataimmal kívánom gazdagítani a gyülekezetem szolgálatait.
Szeretnék a Szentszellem által inspirált szívvel részt venni a gyülekezet vezetésében, szeretném szabadon szolgálni és bemutatni Jézus irántunk való szeretetét. Diakónusként szívügyem és a szolgálatom része az evangélium hirdetése, a friss megtérők mentorálása, a tinédzserek hit mélyítése és a női lelkigondozói misszió.
Hiszem, hogy jelek vagyunk a világ számára és mindannyian üzenetet hordozunk. Az életem legfontosabb, és legjobb döntése volt, hogy az Atya vonzásának engedelmeskedve Jézust választottam az életem Urának!
Fő motivációm, ami mindig az erőforrásom a kitartásban: „Képes vagyok bármivel szembenézni az által, aki engem képessé tesz (hogy ezt megtegyem).” Filippi 4,13