Az erőteljes otthon a családban megélt kereszténységet jelenti. Az első keresztények győztesek voltak, mert a közösségük az Istennel való eleven, élő, vezetett kapcsolatra épült. Az egyén és Isten, illetve a család és a gyülekezet kapcsolata döntő, de a mai gyülekezetekben van egy űr: a házi közösség, vagy a családra épülő...
Három olyan helyről tudunk, ahol Isten jelenléte volt a régi időkben: a szent sátorról, és a két jeruzsálemi templomról. Egyes zsidó királyok uralkodása alatt a beszennyezték, máskor megtisztították a templomot… Vajon ma milyen tanulsággal szolgál ez nekünk? Mi is igazából ma a templom? Hogyan hat a templomunk tisztasága a körülöttünk...
Jakab könyve úgy beszél a nyelvről, mint valami megfékezhetetlen gonoszról. „Ha valaki beszédben nem vétkezik, az tökéletes ember…” A beszédünkkel tudjuk egymást építeni, de nagyon könnyen le lehet vele felmérhetetlen károkat okozni is. De nem kell ennek így lennie!
A mózesi törvények a zsidóságnak három nagy zarándokünnepet jelölnek meg, melyen kötelező jelleggel kellett részt venni. Ha a zsidó ünnepekről szóló írásokat összehasonlítjuk a hozzájuk tartozó Újszövetségi eseményekkel, mélyebb értelmet nyernek.
Jézus feltámadása után a tanítványok nem találták helyüket, úgy érezték, magukra lettek hagyva. Egy Ószövetségi esemény is beszél hasonló történésről, amikor Mózes és Józsué a Sínai hegynél magára hagyja népét. A két történet között megdöbbentőek párhuzamokat és a különbségeket találunk.
Az Igében Bemerítő János szolgálatát és a egyéb, bemerítésről szóló részeket áttekintve alapján megállapíthatjuk, hogy kialakult néhány olyan felfogás vagy gyakorlat a bemerítkezéssel, az ó ember levetkőzésével, a gondolkodás megújításával kapcsolatosan, amelyek tévesek.
Ha alaposabban áttekintjük a Bibliában a Jézusról és édesanyjáról, Máriáról szóló történeteket, sok érdekes felfedezést tehetünk. Jézus néhol nem is annyira egyértelmű, elsőre érthetetlen módon viszonyul Máriához és a családjához. Mi, szellemi értelemben Jézus és egymás családtagjai, milyen tanulságokat szűrhetünk le ezekből a történetekből?
Az harmadik részben megvizsgáljuk hogy a próféták mit írnak napjaink és a végső idők történelmi eseményeiről, különös tekintettel a különböző közel-keleti népek és Izrael szerepéről.
Az egész napos utolsó időkről szóló előadás második része szól az Egyház állapotáról az utolsó időkben, így a hitehagyásról, a különböző téves vallási irányzatokról és az elragadtatásról.
Az egész napos utolsó időkről szóló előadás első része a Bibliában szereplő időszámításról, a prófétai írásokban használt időmeghatározásokról szól, és hogy ezek alapján milyen korszakban és tartunk ma a Bibliai időszámítás szerint.
